Hogyan ellenőrizhetünk egy lemezt bit szektorok szempontjából Linux alatt?

A merevlemez a számítógép legfontosabb része. Ezen tárolódnak az operációs rendszerfájlok és más fontos információk. A merevlemez tárolási egysége a szektor vagy blokk. Ebben egy bizonyos mennyiségű adat tárolódik, általában 512 vagy 1024 bájt. Idővel a lemezen olyan bitszektorok alakulnak ki, amelyek már nem működnek, de a fájlrendszer továbbra is megpróbál információkat írni rájuk. Az ilyen szektorokba rendkívül nehéz információt írni, ezért a felhasználó elveszítheti őket. Ez a hátrány pedig a HDD merevlemezekre jellemző, míg az SSD-k mentesülnek ezektől a hátrányoktól. Speciális vezérlővel rendelkeznek, amely az adatokat a bitszektorokból a munkaszektorokba helyezi át. Ebben a cikkben elmondjuk, hogyan ellenőrizhetünk egy lemezen bitszektorokat Linux alatt.

A lemez bitszektorok ellenőrzése

A Linuxban egy badblocks nevű programmal kereshetünk rossz szektorokat a merevlemezen. Ha a lemez root vagy home partícióját kell ellenőriznie, akkor jobb, ha LiveCD-ről bootol, hogy a fájlrendszer ne legyen csatolva. Ha meg kell nézni, hogy milyen partíciók vannak a lemezen, akkor az fdisk parancsot használhatja:

$ sudo fdisk -l /dev/sda1

A grafikus felületet használva a Gparted - egy speciális segédprogramot használhatja. A felhasználónak csak ki kell választania a kívánt lemezt a legördülő listából.

Konkrét példában nézzük meg, hogyan ellenőrizhetjük az XFS fájlrendszerrel rendelkező /dev/sda2 partíciót. Erre a célra a badblocks parancsot használjuk. Szintaxisa meglehetősen egyszerű:

$ sudo badblocks -vn /dev/sda2 -o ~/bad_sectors.txt 

A következő programopciókra lehet szükség:

• -e - lehetővé teszi a bitblokkok számának beállítását, amely után a tesztet nem szabad folytatni;
• -f - alapértelmezés szerint a segédprogram kihagyja az olvasási/írási tesztet, ha a fájlrendszer be van csatolva, hogy ne tegyen kárt benne, ez az opció lehetővé teszi, hogy ezeket a teszteket még becsatolt rendszerek esetén is elvégezze;
• -o - a felismert bitblokkok írása a megadott fájlba;
• -p - a vizsgálatok száma, alapértelmezés szerint csak egy;
• -s - mutatja a partíciók vizsgálatának előrehaladását;
• -v - maximálisan részletes üzemmód;
• -i - lehetővé teszi a korábban megtalált bitszektorok listájának átvitelét, hogy ne kelljen újra ellenőrizni őket;
• -n - biztonságos olvasási és írási teszt használata, a teszt során az adatok nem törlődnek;
• -w - lehetővé teszi az írási teszt elvégzését, minden egyes blokkba egy bizonyos bájtsorozatot írunk, amely törli a korábban ott tárolt adatokat.

Normál teszthez használja ezt a parancsot:

$ sudo badblocks -v /dev/sda2 -o ~/bad_sectors.txt

Ezt a parancsot a lemezen az operációs rendszerrel együtt is végre lehet hajtani, nincs vele semmi baj - nem árthat. Felcsatolt fájlrendszeren is futtatható, bár jobb, ha nem tesszük Ha a fájlrendszer nincs felcsatolva, javasoljuk, hogy a -n opcióval végezzük el az írási tesztet:

$ sudo badblocks -vn /dev/sda2 -o ~/bad_sectors.txt

A teszt elvégzése után a rendszerrel közölni kell a bitszektorokról szóló információkat, hogy ne férjen hozzá. Ehhez használhatja az fsck segédprogramot és a -l opciót:

$ fsck -l ~/bad_sectors.txt /dev/sda1

Ha Ext családi fájlrendszert használ, akkor az e2fsck paranccsal keresse meg a bitblokkokat, és automatikusan regisztrálja őket a fájlrendszerben:

$ sudo e2fsck -cfpv /dev/sda1

A -c opcióval könnyen kereshet bitblokkokat és felveheti őket a listára, a -f opcióval ellenőrizheti a fájlrendszert, a -p opcióval helyreállíthatja a sérült adatokat, a -v opcióval pedig mindent részletesen megjeleníthet.

Most már tudja, hogyan ellenőrizheti a merevlemezét, és hogyan találhat bitszektorokat.