A Linux és a Windows közötti jól ismert különbség, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára a lemezpartíciók csatolásának átlátható vezérlését. Ez viszont az irányítás jogát adja a könyvtárstruktúra rugalmas konfigurálására, több fájlrendszer használatára, ahol mindegyik a saját célját fogja betölteni.
Ennek a funkciónak köszönhetően a felhasználó a felhasználói fájlok elvesztése nélkül újratelepítheti az operációs rendszert, a /proc
és /sys
könyvtárak segítségével hozzáférhet a kernel paramétereihez, a /dev
könyvtár segítségével pedig a blokkeszközökhöz. Ebben a cikkben a csatolási pontokról fogunk beszélni, és megnézzük őket a Linuxban is.
A mountpontok fogalmának megértéséhez elég, ha megismerkedünk egy hasonlattal. Képzeljünk el egy nagy mezőt, amelyen zöldségeket szeretnénk ültetni. De nem csak egy, hanem többféle zöldségfélére van szükséged, például burgonyára. A feladat megvalósításához a szántóföldet parcellákra kell osztani, és mindegyikre a kívánt fajtát kell ültetni. Amikor eljön a betakarítás ideje, a fajtától függetlenül a burgonyát ki kell ásni és el kell szállítani, a mezőre csak egy út vezet, és az összes burgonyát ezen az úton fogják elszállítani. Ez is függetlenül attól, hogy melyik parcelláról takarították be a termést.
Most pedig térjünk rá a lényegre. Tegyük fel, hogy van egy nagy merevlemezünk, amelyre adatokat kell írnunk. Tulajdonképpen ez a mi mezőnk. De szükséged van egy naplózás nélküli fájlrendszerre a /boot könyvtárhoz, egy külön fájlrendszerre a root és a /home
könyvtárhoz. Ezért van a merevlemez particionálva. Ezeket a partíciókat aztán a kívánt fájlrendszerbe formázzuk. Mint a különböző burgonyafajták példája. A szerelési folyamat az, ahogy a burgonyát elszállítják a parcellából. Bármelyik partíción is vannak az adatok, azokat csak a / gyökérkönyvtárból lehet elérni. Minden partíciót ide mountolunk, ha nem magába a gyökérbe, akkor valamelyik mappába. Ezt a mappát mount pointnak nevezzük, és tartalma a mountolás során a partíció tartalmára cserélődik.
A csatolási pontok megtekintéséhez használja a következő parancsot:
$ mount
A snap és a flatpack megjelenésével a Linux csatolási pontjai tele vannak a különböző snap csomagok és tartalmuk fájlrendszerre történő csatolásával. Azonban a mountolt merevlemezek itt is elemezhetők. Ha csak a merevlemezeket szeretné kiszűrni, használja a grep
programot:
$ mount | grep ^/dev
Így nem csak láthatjuk, hanem az /etc/fstab
fájl segítségével konfigurálhatjuk is a mount pontokat.
Ez felsorolja a lemezen lévő összes olyan partíciót, amely be van csatolva a rendszerbe.